Mi mit tud? Avagy mire jók az újszerű alapanyagok? II. rész

Folytatjuk előző témánkat: még több újszerű és kevésbé újszerű konyhai alapanyagról lesz szó ebben a cikkben, haladva tovább a múltkori gyűjteményen. Ezek az alapanyagok nálam már a háztartás alapkellékei közé tartoznak,mindig van belőlük otthon, használom őket, hiszen egészségesek és praktikusak.
Nézzük, hogyan tehetnek nekünk jó szolgálatot, és ahogy eddig is, adok hozzá receptötleteteket.

Sörélesztő pehely

A sörélesztő pehelynek jellegzetes íze van, kicsit az erjedt sajtra hasonlít (hiszen a sajtot is gombák, baktériumok érlelik). Tele van B-vitaminnal, és nagyon sokféle étel ízesítésére használható: pástétomok, fasírtok, a tésztaszószok mind meghálálják a használatát.

Receptötlet: Pecsenyés lencsekrém

Étkezési keményítő

Sokáig tartottam a használatától, pedig nagyon egyszerű. Tetszőlegesen sűríthetünk vagy szilárdíthatunk vele folyadékokat. Pudingok és édes krémek sűrűbbek, akár kocsonyásak is lesznek tőle, de szószokban, levesekben, főzelékekben és ragukban diétás rántásként is alkalmazható, hiszen lényegében nincs benne kalória.

Receptötlet: Bab-borsó ragu

Olajos magvak és zabpehely

Itt egyszerre beszéljünk a kimérhető magokról, aszalt gyümölcsökről és pelyhekről. Nagyon fontos, hogy rendszeresen fogyasszunk ezekből. Amellett, hogy nagyon finomak, van köztük, amelyik gazdagabb fehérjékben, mint a húsok; vagy kiváló omega3- és omega6-zsírsav illetve B-vitamin forrás.
A teljesség igénye nélkül álljon itt pár praktikus tipp: a zabpehely fasírtokat gazdagít, de a süteményekben a liszt nagy részét helyettesíthetjük is vele. Datolyával a finomított cukrokat tudjuk kiiktatni, a hüvelyesekből pedig nagyon finom pástétomok készíthetők. Az olajos magokkal készült kenyérfélék és sütemények is laktatóbbak, táplálóbbak.

Receptötlet: Kókuszgolyó

Friss zöldségek, gyümölcsök

Legjobb vitaminforrások, rostok és persze immunerősítők a friss zöldségek és gyümölcsök. Méregtelenítenek, és akár ki is gyógyítanak nyavalyáinkból, betegségeinkből. Minden nap ajánlott enni többféle gyümölcsöt, salátát, mindkettőt változatosan variálva. Ha tehetjük, termelőktől vásároljunk. A piacon jó áron kapunk jó minőséget, elbeszélgethetünk az eladóval, megkérdezhetjük, hogyan gondozza a növényeit, esetleg hányszor permetez, ha egyáltalán.

Receptötlet: Astrea saláta

Olívaolaj

Szerencsém volt több évet mediterrán környezetben tölteni, ahol láttam, hogyan készül ez a csodálatos élelmiszer, és valamelyest betekintést nyerhettem az olívaolaj-iparba. Tapasztalataim alapján én kizárólag görög, azon belül is krétai gyártású olívaolajat használok. Szerencsére itthon is hozzá lehet jutni ehhez, és minőségében, ízében, eredetiségében nem csalódtam sohasem. Gyönyörű zöld színe „öltözteti” a tányért, az ételnek fantasztikus ízt ad, és a saláták, a pástétomok megelevenednek tőle.

Receptötlet: Csicseriborsó-pástétom (hummusz)

Búzasikér

Más néven búzahús vagy szejtán. Érdekes anyag, nem más, mint a gabonából kinyerhető fehérje. A lisztből konkrét mosással állítható elő, illetve por alakban is hozzájuthatunk a bio boltokban. A búzasikérből és sima vízből a húshoz nagyon hasonló alapanyagot készíthetünk, amit éppúgy lehet főzni, sütni, pörköltösíteni, mint az állati eredetű társát. Egyedül gluténérzékenyeknek nem ajánlott, egyébként mindenkinek, aki fehérjedús növényi táplálékra vágyik, vagy hagyományos ételek növényi változatát szeretné elkészíteni.

Receptötlet: Bakonyi csíkok

(Folytatjuk)

Sorozatunk korábbi részei ITT és ITT találhatók.