Görögországban sok mindent pont fordítva csinálnak, pl. a húsvét az év legnagyobb ünnepe, és nem a karácsony; a névnapot pedig sokkal többre tartják, mint a születésnapot. Nem érdekes?
De maradjunk most a húsvétnál. Mi közünk nekünk a görög húsvéthoz?
Az ortodox húsvét idén egy héttel később van a miénknél. Időnként egybe is esik a kettő, de általában egy-két hét különbséget mindig felfedezhetünk. Miért van ez?
Ennek oka az, hogy 433 évvel ezelőtt Európa nyugati (katolikus) fele bevezette a Gergely-naptárt, míg a keleti rész (ortodoxia) maradt az addig többé-kevésbé bevált Juliánus-naptárnál.
Az 1500 éven át elég jól használható Juliánus-naptár sajnos egy mákszemet “sietett”, de ezt csak hosszú idő után vették észre, amikor már vagy egyharmad hónapra dagadt az a pár percecske évenként.
És itt jön a húsvét a képbe. Az új naptár bevezetésének fő célja az volt, hogy az egyházi ünnepek – mint a mozgó húsvét – időpontját helyesen tudják meghatározni.
Vagyis azon igyekeztek, hogy megtalálják a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnapot.
Nem egyszerű! Mert, hogy ez a húsvét időpontja. És mivel a holdtölte egyfolytában mozog, vele mozog a húsvét is.
Visszatérve pedig az eredeti kérdéshez: mi közünk nekünk a görög húsvéthoz?
Hát, annyi, hogy 1582-ig az ő húsvétjuk volt a mi húsvétunk is.
E kis kitérő pedig legyen felvezetője egy isteni görög kalács receptjének. :)
Hozzávalók két normál vagy egy maxi kalácshoz:
- 600 g finomliszt
- 125 g margarin
- 100 g cukor + 1 evőkanálnyi az élesztőhöz
- 100 ml frissen csavart narancslé és 125 ml tej (én szójatejet használtam)
- 42 g friss élesztő (egy kis kocka)
- 2 narancs héja
- 1 teáskanál só
- 1 evőkanál szirup (méz)
- Az élesztőt keverjük simára 100 ml vízzel, egy evőkanál cukorral és 2 evőkanál liszttel. Takarjuk le, és hagyjuk kelni.
- Közben reszeljük le a narancsok héját, és tegyük egy nagy dagasztótálba. Öntsük bele a lisztet, a cukrot, a sót, és jól keverjük el ezeket egymással. Ezután öntsük hozzá a narancslevet, tejet majd a közben megkelt élesztőt is. Kezdjük el dagasztógéppel összekeverni a tésztát.
- Pár perc elteltével, amikor már sehol nem porzik a liszt, morzsoljuk bele a margarint is. Így dagasszuk simára a tésztát. Akkor jó, ha elválik a táltól, ez nekem 10-15 percig szokott tartani.
- Takarjuk le egy nedves konyharuhával, és kelesszük két órán át.
- Fonjuk meg a kalácsot. Ezt tehetjük hagyományos hármas fonással, de érdemes próbálkozni ennél több ágúakkal is, nagyon szép lesz az eredmény. Ebben a két roppant szemléletes videóban részletesen bemutatják az ötös és hatos fonás csínyját-bínyját: https://www.youtube.com/watch?v=4ipI8VFT8hkés https://www.youtube.com/watch?v=6pbnEKY5mmc (görögül beszélnek, de a szöveg nélkül is érthető, teljesen jól követhető). Én kipróbáltam mindkettőt, ez a körkalács most a hatos fonással készült. Miután elkészültem vele, a hosszú tésztát belefektettem egy tortaformába.
- A tepsiben vagy formában kelesszük még legalább fél órát, de egyáltalán nem kell sietni, hagy’ dolgozzon az az élesztő. Aztán kenjük meg a tetejét negyed deci víz és 1 evőkanálnyi szirup (méz) keverékével, és díszítsük mandulaforgáccsal, dióval, mákkal, akár szezámmaggal is.
- 180 fokon süssük barnára. Ha egyben sütjük, ez olyan 50 percig tart, aminek a második felében takarjuk le a kalácsot, nehogy megégjen. Kettőbe fonva megvan 35 perc alatt.
Jó étvágyat!
Elkészítési idő: Sok! :) De ez művészet, sőt, szabadidős program, ilyenkor én nem is nézem az órát. :)
